Összefoglaló a gazdaságos és környezetkímélő szennyvíziszap-kezelésről

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSzGySz) és a Magyar Víz- és Szennyvíziszap Szövetség (MASzeSz) közös szervezésében került sor 2018. november 13-án a szennyvíziszapok kezelésének aktualitásait bemutató konferenciára a Lurdy Házban.

A száznál több résztvevő tájékozódhatott a 2015-től létező és 2018-tól módosított Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia végrehajtásának helyzetéről, az ezzel kapcsolatos szakmai és gazdasági dilemmákról, az iszapok mezőgazdasági hasznosításának feltételeiről, nehézségeiről, illetve kezelésük és felhasználásuk gyakorlatáról és innovatív lehetőségeiről.

Az első két előadást az „Iszapstratégia” szakmai kidolgozásában annak idején jelentős szerepet játszó cégek képviselői tartották. Dr. Major Veronika, a VTK Innosystem Kft. projektvezetője a Stratégia készítésének folyamatát, szakmai tartalmát mutatta be, kitérve a képződés, alakulására, az iszapkezelési térségek lehatárolására, a fejlesztések javasolt irányaira. Kiemelte, hogy a 1403/2017. (VI. 28.) Korm. határozattal elfogadott, 2018-tól érvényes módosított stratégia nagyobb hangsúlyt helyez az égetéssel történő kezelésre. A jövőre vonatkozóan megállapította, hogy az iszap mennyisége továbbra is növekedni fog, miközben beszűkülnek a rekultivációs lehetőségek, viszont a mezőgazdasági hasznosítás erősítésére, és nem további korlátozására van szükség, így elegendőnek látszik a hiányzó kapacitás biztosítására a fővárosi súlypontú égetés megvalósítása. Reményei egyben javaslatok is; az iszapkezeléséi térségek teljes kiépítése, a komposztok erdészeti felhasználása, a rekultivációs, a szennyvíz-, a komposzt- és a hulladék-szabályozás összehangolásával a jogbiztonság és a tervezhetőség biztosítása. Javasolta, hogy a meglévő KEHOP és TOP keretek, esetleg felszabaduló támogatási összegek felhasználására készüljünk fel projekt-koncepciókkal, műszaki és költségtervekkel.

A Stratégia megvalósításának gazdasági kérdéseit Balogh Zsuzsanna, a TRENECON Kft. gazdasági igazgatója mutatta be. Ismertette a Stratégia két szcenárió szerint kidolgozott költség és finanszírozási terveit. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztések következtében a működési költségek is növekedni fognak, amelyek finanszírozását mindenképpen meg kell oldani. Mind beruházási, mind működési költség oldalról elemezte a különböző kezelési módok, illetve kezelő kapacitások társadalmi hasznait, költség-haszon arányait, ami azt mutatta, hogy az iszap, illetve a komposzt mezőgazdasági felhasználása az előnyösebb a kis és és közepes mennyiségeknél, míg az égetés csak nagy mennyiségű, koncentrált képződés esetén jöhet szóba. Kitért a már elfogadott KIOP, KEHOP és TOP projektekre és keretekre, megállapítva, hogy a tervezett beruházások csak részben valósulnak meg, az égetéses fejlesztések határideje pl. már le is járt. Hangsúlyozta, hogy továbbra is szükséges a költségek beépítése a díjakba, a mezőgazdasági felhasználás támogatása, az égetési projektek elmaradása esetén a források átcsoportosítása.

Szász Imola, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási szakértője a NAK által végzett felmérésről számolt be, amelynek során a gazdálkodók iszap-, komposzt- és az iszapból készült termésnövelő anyagok felhasználásának mértékét kívánták megismerni. A kapott válaszokból kiderült, hogy a válaszadók ¾-e még soha nem élt ezzel a lehetőséggel, jelentős részük nem is tud róla. Akik tudnak róla, azok leginkább a magas költségek és a szabályozás szigorúsága és bonyolultsága miatt nem élnek vele. Az eredményekre építve a NAK tájékoztató cikkek, video anyagok, összefoglaló kiadványok segítségével, illetve regionális  tájékoztató fórumok tartásával igyekszik az iszapfelhasználás előnyeit bemutatni.

Szentes Dóra, a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság talajvédelmi felügyelője a mezőgazdasági felhasználás jogszabályokban lefektetett feltételeit ismertette, bemutatva a legfontosabb előírásokat (2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről, a mezőgazdasági szennyvíz- és iszapelhelyezésről szóló 50/2001. FVM rendelet, 59/2008. FVM „nitrát-rendelet”, 36/2006. FVM „termésnövelő-rendelet”. Felhívta figyelmet arra, hogy a felhasználás engedélyezéséhez talajtani szakvéleményre van szükség, amit talajtani szakértő készített. A kérelmeket, majd a tevékenységről az adatszolgáltatást a területileg illetékes Kormányhivatal Járási Hivatalának Növény- és Talajvédelmi Osztályára kell benyújtani.

Uzinger Nikolett, az MTA ATK TAKI Talajkémiai és Anyagforgalmi Osztály, osztályvezető – Szennyvíziszap komposzt várható hatásait elmezte a talajok szervesanyag- és elemforgalmára. Bemutatta a talaj, a szervesanyag- és az elemforgalom komplexx összefüggéseit, az ezekre hatást gyakorló tényezőket, amelyeket az iszapok felhasználásánál figyelembe kell venni. Bemutatta az iszapkomposztok fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit és hatásait a talajra. Ezt követően ismertette a több partnerrel közösen végzett terepi kísérleteiket, amelyeket rothasztott szennyvíziszap, iszapkomposzt és iszap vermikomposzt felhasználásával egy GINOP projekt keretében végeznek, és vizsgálják a talaj és a kiválasztott növény (tritikálé) tulajdonságait, változásait.

Makó Magdolna, a Fővárosi Csatornázási Művek környezetvédelmi osztályvezetője az FCSM telephelyen végzett co-fermentálás, biogáz-kinyerés és hasznosítás, algakezelés technológiáit és eredményeit mutatta be. Az észak-pesti és a dél-budapesti szennyvíztisztítók anaerob fermentoraiban összesen mintegy 17 millió Nm3 biogázt termelnek, amelynek átlag 90%-át saját hő- és villamos-energia ellátásukra használják, villamos energia felhasználásuk 90%-át ebből fedezve. A rothasztott iszapot lakossági zöldhulladék hozzáadásával egy régi lerakójukon kialakított telepükön komposztálva alakítják termékké. Röviden bemutatta kísérleti algatelepüket is, valamint a csatornaiszap és homokfogó üledék kezelőjüket, ahol építőipari minőségű mosott homokot állítanak elő.

Gyalai-Korpos Miklós, a Pannon Pro Innovációs Kft. képviselőjeként néhány innovatív szennyvíz-, illetve iszapkezelési eljárást mutatott be. Hangsúlyozta, hogy a korforgásos gazdaság részévé kell válnia a szennyvizeknek és az iszapoknak is, megfelelő kezeléssel visszavezetve azokat a gazdaságba. Részletesen bemutatta az FCSM-nél folytatott kísérleti alga-szennyvízkezelés menetét, alkalmazási lehetőségeit és korlátait. Szintén ismertette egy, az Okinawa Institute of Science and Technology-val közösen fejlesztett MFC eljárást, amellyel elktromos áramot lehet fejleszteni a szennyvíz mikrobiális kezelésével. A technológiában a szerves összetevőket lebontó biofilm szolgáltatja az anódot. A kis léptékben, prototípusként már működő rendszerben az áramerősség arányos a bemenő szervesanyag-tartalommal, így ez alkalmas egy online szenzor rendszer kialakítására, amely kvázi valós időben, energia függetlenül ad információt a szennyvíz szervesanyag-tartalmáról. Harmadikként egy nemzetközi összefogással végzett, B-Plas projekt elnevezésű kutatásról számolt be, ahol az iszap aerób fermentációja során képződő lineáris biológiai polimereket vizsgálják, biodegradálható bioműanyagok előállítása érdekében.

Serle Ádám, a konferenciát támogató BWA Lab Kft. képviseletében Németország iszapgazdálkodási stratégiáját ismertette, amely első sorban mint foszfor, nitrogén és kálium forrásként, illetve klímabarát energiaforrásként tekint az iszapra. A nemzetközi kitekintést követően VTA Biocitran termékcsaládjukat mutatta be, amellyel a szennyvíztisztító telepek iszappal összefüggő problémáinak technológiai fókuszú elhárítását és optimalizálását végezhetik el, mind a vízvonalon, mind az iszapvonalon.

Cornides Zoltán a DEWACO Kft. MONOBELT® szalagszűrő préseit, azok hatékonyságát mutatta be, összevetve azt a hagyományosan használt víztelenítő berendezésekkel. A berendezés egy csigás dobsűrítőt és egy egyszalag-vezérlésű szalagszűrő prést kombinál, nagy üzembiztonságot, egyszerű működtetést és karbantartást, nagy hatékonyságot biztosít.

Prof. Dr. Ligetvári Ferenc a szürkevíz hasznosítási lehetőségeiről tartott elgondolkodtató előadást. A részlegesen (mechanikailag) tisztított szennyvíz öntözésre való felhasználásával mérsékelhetjük az iszapelhelyezéssel járó gondokat, tápanyag és víz visszapótlást végzünk, segítségével úgy tudjuk távol tartani a felszíni és a felszín alatti vizektől a szennyező anyagokat, hogy a hasznos összetevők hasznosuljanak. A káros anyagok táplálékláncba kerülésének kockázata elkerülhető, ha a felhasználást ipari vagy energia növények, vetőmagvak termesztésére, ültetvényeken végezzük. Szabadföldi kísérletekre alapozva számításokkal illusztrálta, hogy mekkora megtakarítás érhető el a műtrágya-használattal szemben, mennyi energiát takaríthatunk meg, illetve energianövények termesztésével mennyi energiát termelhetnénk, mennyivel gazdaságosabb az energiafűzzel történő tüzelés, mint normál tűzifával.

Dr. Heil Bálint, Horváth Sándor és Dr. Kovács Gábor közös előadásában a szennyvíziszapok erdészeti hasznosításának lehetőségeit mutatták be. az „erdőtörvény” értelmében tilos erdőben szennyvíziszapot elhelyezni, az erdészeti hatóság engedélyezheti erdőtelepítés és felújítás talaj-előkészítésére. Véleményük szerint a korlátozások figyelembevételével a hazai erdők közel 40%-át kitevő kultúrerdőkben és faültetvényekben meglenne a lehetőség a mezőgazdaságban is felhasználható iszapok alkalmazására. A felhasználási lehetőségek közül a degradálódott területek helyreállítására kifejlesztett eljárásukat mutatták be, amelyben a szennyvíziszapot a helyben rendelkezésre álló ásványi anyagokkal keverve, mikrobiológiai kezeléssel hoznak létre termékeny talajfelszínt. Az anyagösszetételt és a talajosodási folyamatot rendszeres vizsgálatokkal ellenőrzik, kisparcellás kísérletekkel készítik elő a beavatkozást. Szabadalmaztatott eljárásukkal a degradált talajfelszínen rövid időn (2-3 év) belül, magas humusz- és tápanyagtartalmú, nagy víztartó képességű talaj-rendszer keletkezik, amely kielégíti a növények igényeit.

Zsabokorszky Ferenc, az Enqua Kft. kutatási és fejlesztési igazgatója nem a szennyvíziszapok, hanem a vízmű-iszapok kezelésének lehetőségeiről tartott előadást. Bemutatta a gyakorlatban alkalmazott iszap kitermelési és víztelenítési megoldásokat összehasonlítva azok költségeit, hatékonyságát és alkalmazhatóságát. Innovatív megoldásként ismertette a BÁCSVÍZ Zrt-nél alkalmazott üvegházas iszapszárító eljárást, valamint az Aquaprofit Zrt. arzén immobilizáló technológiáját.