HU 
EN 
Módszertani útmutató a felszámolás során elvégzendő környezeti kárfelszámolási feladatokhoz
Miért van annyi elhagyott, romos, roncsolt, szennyezett ingatlan, barnamezős terület szerte az országban (és a világban)?
Mi történik, ha egy vállalkozás, amely egy terület, létesítmény gazdája (üzemeltetője és/vagy tulajdonosa) csődbe megy, fizetésképtelenné válik és felhagyja tevékenységét?
Mekkora a környezeti adósság, és ki képviseli a természetet, mint hitelezőt? Mit tehet a felszámoló, ha a bevétel nem fedezi a környezeti terhek megszüntetésének költségeit – sőt még csökkentik is a vagyon értékét? Mennyire felelős a vevő az „örökölt” környezetvédelmi terhekért?
És végül: hogyan és mikor szűnik meg a környezeti teher – lesz a barna mezőből újra hasznos funkciójú terület?
Az Útmutató többek között ezen kérdések megválaszolásában, a felszámolási eljárások során felmerülő környezeti problémák kezelésében kíván segítséget nyújtani elsősorban a felszámolók számára, de természetesen hasznos információval szolgál az felszámolással érintett más szervezeteknek is (bíróságok, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatóságok, a környezeti kármentesítést gyakorló szakvállalkozások és szakértők). De hasznos információhoz juthatnak maguk a felszámolásra kerülő cégek, valamint az adott esetben hátramaradó, környezeti adósságokkal terhelt (barnamezős) területek új tulajdonosai, kezelői is.
Köszönet a KSZGYSZ “Kármentesítés és kárelhárítás Munkacsoport”-jának a sok szakmai segítségért, kiemelt köszönet az Elgoscar Zrt.-nek, az Envirotis Holding Zrt-nek, a Denkstatt Hungary Kft-nek, a Perfektum Mérnöki Kft-nek, a Trenecon Kft-nek, az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, a Reorganizációs és Fizetésképtelenségi Szakértők Egyesületének és a MÁV Zrt-nek.
Az útmutatót készítette:
a Technológiai és Ipari Minisztérium megbízásából a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége
Szerkesztette: Markó Csaba (2022)
Felelős kiadó: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ)
.png){kind=small}
