Nagy szakmai érdeklődés kísérte „Az információáramlás jelentősége az átalakuló (hulladék)gazdálkodásban” címmel tartott konferenciánkat

Az idei első, de hagyományosan ilyenkor megrendezett (online) konferenciánkkal a március 1-ig esedékes adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ágazati vállalkozásoknak, környezethasználóknak, szakértőknek és az érintett hatóságoknak is segítséget kívántunk nyújtani.

A konferencián – amely több mint 130 regisztrált résztvevővel zajlott – az adatszolgáltatással kapcsolatos kérdésekre kerestük és kaptuk meg a válaszokat előadóinktól, szakértőinktől. Több, írásban beérkezett kérdésre a Szövetség szakértőktől kér választ és azokat a konferencia valamennyi résztvevője számára - a szakmai összefoglalóval együtt – rövidesen megküldi.

Megnyitójában Hizó Ferenc, az ITM körforgásos gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkára adott tájékoztatást arról, hogy folytatódik a körforgásos gazdaságra való átállás, és ennek során további változások várhatóak. Az átalakításhoz, az uniós kötelezettségeknek való megfeleléshez, a célértékek eléréséhez, a haladás, teljesítés nyomon követéséhez, tervezéshez viszont pontos, hiteles adatok, naprakész információk kellenek, ami persze az uniós források indokolt, megbízható adatokon alapuló lehívásához is szükséges. Ezt csak további fejlesztésekkel (OKIR) és pontosításokkal lehet biztosítani, a szolgáltatások minőségének javítása mellett.

Elismerő szavakkal szólt arról, hogy a Szövetség révén folyamatos párbeszéd folyik a jogszabályelőkészítők és az ágazat szereplői között.   

Az adatszolgáltatásra vonatkozó részletesebb tudnivalókról Péczka Barnabás, az ITM Hulladékgazdálkodási Főosztályának vezetője tartott előadást, amelyben a hazai és EU-s adatszolgáltatási kötelezettségekről, az ITM illetékes főosztályainak ezekhez kapcsolódó felelősségi és hatásköréről, a vonatkozó jogszabályi változásokról és az adatszolgáltatási tapasztalatokról szólt.

Hangsúlyosabbá váltak a megelőzéssel, újrahasználattal és a hasznosítással kapcsolatos tevékenységek, így nyomatékosabban jelennek meg az ezekre vonatkozó kötelezettségekre, célértékekre vonatkozó adat és információ igények. Mindezek ezek alapján tudja az állam is megtervezni a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányát, a megelőzési és kapacitásbővítési lehetőségeket, igényeket, meghatározni a különböző időtávú célokat, azok elérési módját, a hulladékgazdálkodás finanszírozási igényét, és eleget tenni a nemzetközi statisztikai és végrehajtási információadási kötelezettségeknek.

Szűcs-Winkler Róbert, a Denxpert EHS&S software Kft. ügyvezetője “a hazai hulladékpiac és kilátásai az adatszolgáltatók szemével” címmel tartott előadást. Példákkal mutatta be, hogy az, amit gondolunk - akár releváns általános információk birtokában is – és amit a tényadatok mutatnak, mennyire nem fedik egymást. Így vagyunk a hulladékgazdálkodás területén is. A folyamatok nyomon követésére ma már lényegében teljesen automatizálható az adatgyűjtés/nyilvántartás/szolgáltatás folyamata, nem kell, hogy a szakemberek nyomtatványok és dokumentumok kitöltögetésével töltsék az idejüket. Az egyes adatrendszerek és hálózatok is összekapcsolhatók, így egy rendszerben biztosítható a hulladék átadás-átvétel mozgására változására vonatkozó adatok rögzítése és lekérdezése.

Dr. Havas Ádám, a Helion Kft. ügyvezetője az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről tartott előadást. Bemutatta az AMAKIR rendszert, amelynek fejlesztésével egy régi problémát oldottak meg; így az adatkezelés immár nincs helyhez kötve. A megfelelő információáramlás fontossága tovább fog növekedni, de a humán erőforrást nem kell azzal terhelni, ami digitalizációval, a megfelelő szoftver alkalmazásával megoldható.

Jenei Attila, a denkstatt Hungary Kft. ügyvezetője “az ESG a hulladékgazdálkodásban – hulladékgazdálkodás az ESG stratégiában” címmel tartott előadást. Látható, hogy a pénzügyi világ elkezdett társadalmi, fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozni, mivel komoly hatásuk van ezek tartalmára, irányára. Az ESG lényegében a gazdasági tevékenységek környezeti és társadalmi „költségeire”, a vállalati működés mikéntjére fókuszál, felállítva egy, a vállalatok környezeti és társadalmi hatásait mérő teljesítmény mutató rendszert. A pénzügyi világot a kötetek, tanulmányok helyett egy egyszerű minősítési rendszer, és abban elért eredmények érdeklik. Hulladékgazdálkodó vállalkozások esetében (is) a taxonómia rendelet az irányadó, amely szempontokat állapít meg, hogy mi alapján minősíthető fenntarthatónak egy szervezet. Ehhez egy kritériumrendszer tartozik, amelynek meg kell felelni ahhoz, hogy egy vállalkozást fenntarthatónak lehessen minősíteni. 

Markó Csaba KSZGYSZ szakmai igazgató – kapcsolódva a taxonómiáról elhangzottakhoz – elmondta, hogy az ESG, az egyértelmű minősítési rendszer a biztosítási, finanszírozási szektorra is jótékony hatású lehet, mivel most a hulladékgazdálkodási szektor azzal a problémával küzd, hogy nem tudnak vagyonbiztosítást kötni. Csak remélni lehet, hogy az életbelépő fenntarthatósági értékelés csökkenti az ágazat jelenlegi kockázati besorolását, az elemzésekhez pedig hiteles adatok állnak majd rendelkezésre.

A Szövetség legközelebbi konferenciájára „Mérés, mintavétel” témakörben, 2022. május 25-én kerül sor, remélhetőleg személyes részvétellel Budapesten. Az előadások megtartására szóló felhívást rövidesen közzétesszük.

A konferencia zárásaként pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a Szövetség várja a “Környezet Védelméért” díjra szóló jelöléseket, a díjátadó ünnepségre május 7-én az Országos Környezetvédelmi Találkozón fog sor kerülni.