Összefoglaló a visegrádi „Zöld város, élhető vidék” konferenciáról

A visegrádi Silvanus Hotelban 2018. november 21-én megtartott „Zöld város, élhető vidék” konferenciát a KSZGYSZ a Trenecon Kft. partnerségével és a MAHART Szabadkikötő Zrt. támogatásával szervezte meg.

A mintegy 70 résztvevővel megtartott rendezvény célja annak bemutatása volt, hogy a szűken vett, digitalizált településüzemeltetésre építő „smart city” elgondolások hogyan és mennyire mozdultak el a fenntarthatóság felé, mennyire épültek be a fejlesztési tervekbe a klímavédelmi és körkörös gazdasági megfontolások.

Ebben a szellemben tartotta meg nyitó előadását Dr. Makai Martina, az ITM fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, felvázolva az immár külön államtitkársági szintre emelt, a fenntartható fejlesztésekkel kapcsolatos kormányzati terveket és elképzeléseket, amelyek az ENSZ fenntartható fejlesztési (SDG) céljaira, illetve a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiára épülnek. Az ITM célja az összehangolt megvalósítás stratégiai és jogi kereteinek kialakítása, a 2030-ra kitűzött cél egy élhető, Európa élvonalába tartozó Magyarország létrehozása. Komplex, fenntartható erőforrás gazdálkodásra és ehhez igazodó gazdasági módszerekre, az ezt támogató innovatív munkaerőre van szükség. Hangsúlyozta, a fenntarthatóság nem csak településfejlesztési kérdés, abban a termékek gyártóinak, forgalmazóinak is szerepet kell vállalniuk és elengedhetetlen a lakosság bevonása is.

Dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes-államtitkár eladásában lineáris gondolkodásmódunk átállításának, a természeti körfolyamatokhoz kapcsolódás fontosságát hangsúlyozva ismertette a klímamegállapodások fejlődését, az EU és hazai vállalásokat és a végrehajtást biztosító EU irányelveket.

Kitért az EU alkalmazkodási politikájára, az Energiaunió öt fő területére (energiabiztonság, energiapiac, energiahatékonyság, dekarbonizáció, K+F). amelyek hazai végrehajtása érdekében jövőre elkészül a Nemzeti Energia és Klíma Terv (NEKT); egy új, integrált energia- és klímapolitika kialakításával tiszta, okos, megfizethető energiát kívánnak biztosítani a fogyasztóknak. Ennek érdekében a tárca négy fő programot szeretne megvalósítani; a helyettes államtitkár kiemelte a fogyasztók központi szerepét az energiastratégiában, az energiaellátás biztonságának erősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint az innovatív megoldások ösztönzését, amelyek segítik a gazdaság növekedését. Vállalásaink teljesítéséhez hozzájárul a készülő új Nemzeti Energiastratégia koncepció és a most elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2), az elkészült megyei és a hamarosan készülő települési klímastratégiák, valamint a települési Fenntartható Energia és Klíma Akciótervek (SECAP).

Sík András, a Lechner Tudásközpont igazgatója előadásában bemutatta a Lechner Tudásközpont térségfejlesztést szolgáló tevékenységét, a szakembereket segítő kiadványaikat és adatbázisaikat. Ajánlotta a lechnerkozpont.hu oldalról letölthető „Okos város fejlesztési modell” kiadványukat, tematikus példákkal illusztrálva bemutatta a már 20 éve működő TEIR rendszert, és annak fejlesztési, korszerűsítési irányait és terveit: a TEIR TETA tervezéstámogató rendszert, a TEIR Leader-t, a 2019 tavaszán induló 4TR rendszert, amely elektronizálja a településfejlesztési tervezést és egyeztetést. Céljuk egy teljes körű települési térinformatikai platform kialakítása.

Kókai Dóra, Budapest Főváros Polgármesteri Hivatalának osztályvezetője röviden bemutatta a Fővárosi Önkormányzat „Budapest 2030: hosszú távú városfejlesztési koncepció”-ját és „Budapest 2020: integrált településfejlesztési Stratégia”-ját, a Főváros közlekedésfejlesztési stratégiáját tartalmazó Balázs Mór Tervet. Ismertette a 2017-ben elfogadott Budapest Okos Város Jövőkép pilléreit: szemléletformálás, a lakosság bevonása, szolgáltató, adaptív, integrált város. Részletesen ismertette az „Okos folyóparti közterületek Budapesten” Climate-KIC által támogatott projektjük keretében megvalósuló, a Goldman György tér „okosítását” és megújítását célzó projektjüket.

Beleznay Éva, a HuGBC alelnöke alapos szakmai elemzéssel és számos példával illusztrálva mutatta be a fenntartható és smart várostervezés céljait és az elérésükhöz szükséges eszközöket. Hangsúlyozta, hogy nem egyszeri és nem egyedi fejlesztésekről van szó, hanem folyamatos, a teljes rendszert monitorozó és egymáshoz illeszkedő tevékenységekről, amelyek figyelemmel vannak az életminőségre, a város, versenyképességére, környezeti állapotára, városirányítás nyitottságára. Ismernünk a jogi, pénzügyi és társadalmi kereteinket, és hogy mit nem tehetünk meg. Az előadás második részében az egyes SDG célok gyakorlati megvalósítására mutatott be jó példákat.

Balogh Zsuzsanna a Trenecon Kft. előadójaként a településfejlesztési tervek megvalósítására rendelkezésre álló, illetve a következő EU költségvetési ciklusban várható támogatási forrásokat mutatta be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megvalósuló beruházások fenntartására és üzemeltetésére is forrást kell biztosítani, ezért alaposan át kell gondolni, hogy milyen fejlesztésekbe kezdünk. A támogatási források mellett bemutatta az egyes lehetséges hitelkonstrukciók előnyeit és kockázatait is. 

Perjés Tamás a Trenecon Kft. műszaki igazgatója a városi és a városkörnyéki közlekedés „zöldítésének és okosításának” lehetőségeit elemezte, az egyéni és a tömegközlekedési lehetőségek összekapcsolásának, logisztikai megvalósíthatóságának bemutatásával. Szóba kerültek az erőforrás megosztási megoldások és az önvezető járművek, a járműmegosztó szolgáltatások, az elektronikus forgalomirányítási és megfigyelési rendszerek, valamint a tömegközlekedés díjszabási rendszerei is.

A MAHART Szabadkikötő Zrt. képviselője az „Energetikai biomassza mozgatásában a folyami hajózás részvétele” témájú, 7 Dunamenti ország részvételével megvalósuló Interreg projektet példák bemutatásával ismertette: vizsgálják az energetikai célú szilárd biomassza és a bio-üzemanyagok és melléktermékek vízparthoz közeli elérhetőségét és felhasználhatóságát, a vízi szállítás lehetőségeit, a folyami kikötők erre épülő energiaellátásának és ipartelepítésének lehetőségeit.

Utolsó előadóként Kenyeres Márton mutatta be a Biopólus Kft. „Élőgyárak” fejlesztését, amely a városon belüli növénytermesztési technológiájukra, a körforgásos városi infrastruktúrára épül. Megismerkedhettünk már működő rendszerekkel, amelyekkel csökkenthető az áruszállítással járó környezetterhelés, minimális a vízfelhasználás, vegyszermentes a termesztés. Illusztrációként részletesen bemutatta az elhagyott miskolci fűtőműben megvalósuló, új funkciókat adó a várossal közös fejlesztésüket.

A konferencia zárásaként Szabó Julianna PhD moderálásával az előadók kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a hallgatósággal az elhangzottak tanulságait; a fejlesztések területi integráltságának, rendszerszemléletének szükségességét, a tervezés társadalmasításának kérdéseit.

Az előadások a konferencia oldalán elérhetőek