Sokasodó feladatok és növekvő felelősség – Beszámoló a KSZGYSZ Munkaértekezletről

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 2023. évi Munkaértekezletét szeptember 14-15-én rendezte Esztergomban, a két nap alatt több mint 100 fő részvételével. 

A nyitóprogram a SARPI Dorog Kft. veszélyes hulladékégető üzemének megtekintése volt, ahol a nagyszámú résztvevőt Lágler Katalin ügyvezető fogadta, majd bemutatta a céget, az ott zajló technológiai folyamatokat, emellett lehetőség nyílt a szakmai kérdések megválaszolására is.

A Munkaértekezlet idén az esztergomi Szent Adalbert Rendezvényközpontban zajlott, ahol több mint 100 tagvállalati képviselő, résztvevő találkozhatott egymással.

A Szövetség elnöke, dr. Ágoston Csaba köszöntője után a meghirdetett programnak megfelelően elhangzottak az előadások az EPR szabályozással kapcsolatosan – az Energiaügyi Minisztérium, a MEKH és a tanácsadó cégek jóvoltából -, valamint a legnagyobb érdeklődéssel kísért délutáni kerekasztal-beszélgetés a koncessziós tapasztalatokról a MOHU és a Kormányhivatal részvételével. Az előadások után lehetőség volt kérdések feltevésére, amelyekre az előadóktól válaszokat is kapott a szakmai közönség. Az esti programnak a hangulatos Prímás Pince adott otthont, ahol az immár hagyományos közösségépítő kvízjátékban 8 csapat vetélkedett helyi, szakmai és egyéb kérdésekben, hogy a leggyorsabban és a legtöbb helyes választ adó csapatnak a végén gratulálhassunk.

A második napon a KSZGYSZ előtt álló feladatokról, a zöld munkaerőpiaci cselekvési terv állásáról és terveiről volt szó, majd dr. Botos Barbara, a klímaügyekért felelős utazó nagykövet előadása hangzott el az IPCC jelentés üzeneteiről és az ebből fakadó kihívásokról, feladatokról.

Egy asztalnál a térségi szereplők

A térségi hatóságok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a kereskedelmi és iparkamarák képviselőivel Markó Csaba KSZGYSZ szakmai igazgató beszélgetett a kerekasztal mellett. A beszélgetés kiváló fórumot adott arra, hogy megismerhessék a környezetvédelem területén felmerülő jelenlegi kihívásokat, tapasztalatot cseréljenek és megoldási javaslatokat kínáljanak ezek közös megoldására. Szó volt a hulladékelhagyás, a koncessziós rendszer, a kárfelszámolások és a hatósági ellenőrzés kérdésköreiről.

Új tagok a fedélzeten

Az előadások után került sor az új KSZGYSZ tagok bemutatkozására, kiemelve az általuk végzett tevékenység környezetvédelmi vonatkozásait. Idén az Adept Enviro Kft., a Fermentia Kft., az Austin AI Europe, a Philip Morris Magyarország Kft., és a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. mutatkozott be.

A Munkaértekezletet dr. Ágoston Csaba zárta, majd két választható szakmai program közül lehetett választani:

Kis-Strázsa-hegy és Duna Múzeum

A Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) területén lévő Kis-Strázsa-hegy szakmai bejárásán vett részt a csapat egy része. Ők a Kökörcsin-háztól indultak, Hock Ferenc természetvédelmi őr vezetésével. A terület máig őrzi a viszontagságos katonai múlt emlékét és sebeit, melyek egy részét már sikerült helyreállítani. Szerencsére a terület kisebbik részét használták katonai célra, így a természetes élővilág meg tudta őrizni fajgazdagságát, amit a résztvevők is tapasztaltak. A DINPI kezelésében lévő terület kármentesítése (2,7 hektáron) részben megtörtént. Az ELGOSCAR Környezettechnológiai Zrt. vezérigazgatója, Tóth Gergely és munkatársa Habi Péter számoltak be a felhagyott szovjet katonai gyakorló- és lőtéren végzett kármentesítésről.  Elsétáltunk a „Páncélos-tó”, vagy közismertebb nevén Gyilkos-tó mellett, amely egy agyagbánya helyén keletkezett a XIX.sz. végén. A tó változatos nevei onnan erednek, hogy többen is életüket vesztették a tóban, egy részét harckocsi-mosóként, más részét tiszti horgásztóként használták. Partján megtalálható hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős is. A séta a Strázsa-hegyi tanösvény mentén (1200 méter) folytatódott, miközben ismertetőt kaptunk a fokozottan védett terület évszakonként változó növényeiről is. A hegy északi, erdősebb oldalán lépcsősoron felkapaszkodva értünk fel a felhagyott kőbányára nyíló kilátóponthoz, ahonnan bekukkantottunk a bánya udvarára. Innen tovább haladva a meredek oldalon a hegy tetején álló kilátóhoz értünk - mely csak szakvezetett túrák alkalmával látogatható, máskor zárva van.
A 233 méteres, világítótoronynak látszó épület a II. világháborúban a harci repülők irányítótornyaként funkcionált és 1990 óta működik kilátóként. A hegytetőről csodálatos panoráma nyílt Esztergomra és a környező hegyekre a Gerecsétől, a Pilis, a Visegrádi- és Helembai-hegység erdős tömbjéig.

A Munkaértekezlet másik izgalmas szakmai programja a Duna Múzeumban zajlott, ahol a hazai, vízzel, folyóinkkal kapcsolatos általános ismeretek mellett, megtekinthettük a hazai vízügy kialakításához kapcsolódó reklikviákat, korabeli térképeket és hajómodelleket, készülékeket, amelyek hozzájárultak a mai, korszerű vízgazdálkodás, folyószabályozás, öntözés, így a korszerű tájgazdálkodás megalapozásához. A szakmai ismeretek jobb megértését könnyen érthető, érdekes animációk, filmek, képek és interaktív eszközök segítik, hogy a Vízeum meglátogatása a kicsik számára is maradandó élményt nyújtson.

Köszönjük tagjainknak, hogy ilyen nagyszámban megtisztelték Szövetségünk szezonnyitó zöldipari vezetői találkozóját.

Várjuk vissza Önöket jövőre is, mert – mint tudjuk – Velünk zöldebb!

U.i: Addig találkozzunk a PLANET-en, a novemberi Greenview konferencián, egyéb rendezvényeinken és a jövő tavaszi Országos Környezetvédelmi Találkozón és Díjátadó Gálán.