A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek

A Szövetség folyamatosan tájékoztatja a tagokat az EU körforgásos gazdasági irányelvei harmonizációjának előkészítése és egyeztetése érdekében az ITM által szervezett „kiterjesztett gyártói felelősség” (EPR), illetve a „kiemelt hulladékáramok” témájú fórumok üléseiről, elérhetővé téve az egyes ülések jegyzőkönyvét, és lehetőséget biztosítva az azokban foglaltakhoz véleményt megfogalmazni.

A fórumokon több KSZGYSZ tagcég is részt vett, ahol lehetőségük volt a tevékenységük bemutatására és az adott anyagáramra, illetve az EPR alkalmazására vonatkozó javaslataik ismertetésére.

Az ülések eredményeként az ITM elkészítette az EPR rendszerekre vonatkozó javaslatát, amelynek bemutatására és megvitatására megtartott munkacsoport ülésen megvitattuk a javaslatban szereplő elképzelést, aminek eredményeként a megállapítottuk, hogy a javaslat ugyan az EPR rendszereket leválasztaná a jelenlegi termékdíjas rendszerről, és a főbb termék- és anyagáramoknál a szervezési felelősséget egy EPR Irányító Tanács látná el (másoknál maradna az állami közvetítő szervezet által szervezett kollektív teljesítés). működési mechanizmusa azonban nem térne el érdemben a termékdíjas rendszerétől. A gyártók a NAV-nak fizetnék meg az „EPR díjat”. A befizetett díjakból a gyűjtők, szállítók és kezelők a teljesítésük arányában havonta igényelhetnék meghatározott áron igazolt költségeiket. A befizetendő és az igényelhető „díjakat” – bár a Tanács javaslatainak figyelembevételével – továbbra rendelet állapítaná meg.

Bár a javaslat tartalmaz pozitív elemeket (Irányító Tanács, külön EPR díjak, közbeszerzés korlátainak megszüntetése), az állami szerep és irányítás továbbra is túlsúlyos, a gyártók továbbra is csak finanszíroznak és nincs közvetlen érdekeltségük a gyűjtés és a hasznosítás növelésében. A rendszer-terv további egyeztetéseket és részletesebb kidolgozást igényel, teljes egészében igazodva a keretirányelv EPR követelményeihez.

A további fórumokon a munkacsoport javasolja a fentieket képviselni.