Érdekképviselet a jogszabályalkotásban

A KSZGYSZ érdekképviseleti tevékenységének alapvető célja, hogy a tagság, illetve általában a környezetvédelmi ipar, és ezen túl a környezet- és természetvédelem szempontjait és érdekeit a jogalkotásban és az országos szakmai tervezésben képviselje és érvényesítse. E tevékenységet több csatornán és módszerrel is folytatja, mindenekelőtt a jogalkotó tárcákkal és a jogszabály előkészítő, stratégia-megalapozó állami intézményekkel való hivatalos és informális kapcsolattartáson keresztül. E kapcsolattartás lényege, hogy a KSZGYSZ által képviselt fenti érdekek egyrészt már a tervek és jogszabályok koncepciójának kialakításakor, másrészt a már elfogadásra és kihirdetésre javasolt tervezetek véglegesítésekor – azok véleményezésén keresztül – érvényesüljenek.

Az érdekérvényesítés lehetőségét és hatékonyságát segíti, hogy a környezetvédelmi tárgyú előterjesztések véleményezésébe a KSZGYSZ-t a hivatalos közigazgatási egyeztetés keretében – mint elismert érintett szakmai szervezetet – rendszeresen bevonják és véleményét figyelembe veszik. Mivel a KSZGYSZ az Országos Környezetvédelmi Tanácsban (OKT) a gazdasági oldal egyik képviselője, az OKT-ban, illetve azon keresztül az OKT egységes véleményében is képviseljük álláspontunkat, adott esetben már a közigazgatási egyeztetést megelőzően, az OKT-nak megküldött szakmai tervezetek, javaslatok szintjén. A gazdasági oldal képviseletét a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) – ezen belül a Környezetvédelmi Bizottságának – tagjaként látjuk el, amelyen keresztül a környezetet (is) érintő gazdasági szabályozók véleményezésére is lehetőségünk van. Emellett több más szakmai szervezettel állunk kölcsönös tagsági vagy együttműködési viszonyban (pl. HOSZ, KÖVET, MASZESZ, MMESZ), amelyekkel adott esetben közös álláspontot alakítunk ki.

A KSZGYSZ véleményezés folyamata általános esetben:

- A jogalkotó tárcától (az OKT-tól, a jogszabály-előkészítő intézménytől, a társszervezettől) a KSZGYSZ e-mailen, véleményezési határidővel, észrevételezésre megkapja az adott tervezetet,

- A kapott tervezetet még aznap továbbítjuk a KSZGYSZ tagjainak (adott esetben az érintett társszervezeteknek) észrevételeik, javaslataik megküldésére, a téma nagyságától és kapott határidőtől függően egy-két nappal a kapott terminus előtti határidőre,

- A beérkezett észrevételeket a KSZGYSZ Iroda munkatársai összegzik, témakörök köré csoportosítják, esetleg a témában szakértő tagcégek szakértővel történt konzultáció alapján kiegészítik és közös KSZGYSZ állásponttá alakítják. Ellentmondó észrevételek esetén a javaslattevőkkel telefonon egyeztetnek az ellentmondás feloldása érdekében.

- Az így kialakított közös álláspontot a KSZGYSZ véleményeként elektronikus levélben megküldjük a véleményt kérőnek.

- A megküldött vélemény rövid tartalmi összefoglalóját a következő hírlevélben tesszük közzé, nagyobb jelentőségű, átfogóbb témákban részletesebb tájékoztatót teszünk közzé a véleményezett joganyagról a KSZGYSZ weboldalán.

- A megjelent joganyagokban figyelemmel kísérjük a KSZGYSZ vélemény érvényesülését, és arról az éves beszámolóban tájékoztatást adunk. A figyelembe nem vett érdemi észrevételeinkről adott esetben szóbeli egyeztetést kezdeményezünk a jogalkotóval egy esetleges módosítás érdekében.

Nagyobb lélegzetű, vagy egy szakterületet alapvetően érintő szabályozás esetén az érintett munkacsoport tagjaival külön telefonos vagy e-mailes egyeztetést kezdeményezünk, szükség esetén – a rendelkezésre álló idő függvényében – nyílt munkacsoport-ülést hívunk össze.

2016-tól ugyanezt a feladatot a KSZGYSZ által kialakított ASZEK Kft. keretében az akkreditálással kapcsolatos jogszabályok és NAH dokumentumok tervezeteire vonatkozóan is ellátjuk.

Természetesen nem csak a véleményezésre kapott dokumentumok észrevételezésére korlátozódik jogalkotási érdekképviseleti tevékenységünk.

Egyrészt folyamatosan figyelemmel kísérjük a kormányzati portálon társadalmi egyeztetésre közzétett előterjesztéseket, és érintettség esetén a bemutatott eljárással kialakított véleményünket külön megkeresés nélkül is megküldjük az előterjesztőnek.

Másrészt kezdeményezőként is fellépünk, ha tagjaink valamilyen szabályozási hiányra vagy hatályos szabály szakmai hibájára hívják fel a figyelmet. Ilyen esetben – tagjaink kezdeményezésére – az adott témában érintett – vagy a téma kezelése érdekében létrehozott – munkacsoportban alakítjuk ki a közös KSZGYSZ javaslatot a hiány pótlásának lehetséges (koncepcionális vagy szövegszerű) módozataira, illetve hibásnak tartott szabály módosítására. A munkacsoportban kialakított javaslatot megküldjük a témában a jogalkotásért felelős tárcának. Ennek alapján – pozitív fogadtatás esetén – esetleg többszöri szóbeli vagy írásos egyeztetést követően a javaslat módosításként beépül az adott joganyagba, illetve bekerül a jogalkotási tervek közé.