Szövetségi hírek

ÖKOINDUSTRIA Online Intro eseményeink szakmai összefoglalója következik:

A november 4-6 közötti ÖKOINDUSTRIA ONLINE INTRO esemény a 2021. április 28-30. időpontra módosított budapesti ÖKOINDUSTRIA Green Expoelőzetes programjaként került megrendezésre.

A rendezvény első két napjának helyszínéül a témához igazodva stílusosan egy dunai hajó szolgált stúdióként. A helyszínen és az online térben megszólaló előadók, vendégek mondanivalóját meghatározta a jelenlegi helyzethez való alkalmazkodás és a jövőbeli kihívásokra való felkészülés. A háromnapos esemény statisztikája szerint 45 országból, több mint 3000 látogató érkezett az online eseményre. A programok videói napi bontásban visszanézhetők eredeti angol nyelven és magyar szinkrontolmácsolással az expó oldalán.

Videók megtekintése az ÖKOINDUSTRIA weboldalán

Tomaj Zsófia, fenntarthatósági szakértő és az előprogramok háziasszonya ismertette a 3 nap 5 online szakmai rendezvényét és meghívta a nézőket a 2021-es, április 28-30. között megrendezésre kerülő ÖKOINDUSTRIA Green Expóra. 

Online résztvevők bontása a főbb országok szerintOnline résztvevők bontása a főbb országok szerintOnline résztvevők bontása a főbb országok szerint

Hankó Gergely a KSZGYSZ ügyvezetője és az ÖKOINDUSTRIA főszervezője köszöntőjében üdvözölte Áder Jánost, az ÖKOINDUSTRIA fővédnökét, Szijjártó Péter és Nagy István védnököket, a program támogatóit, valamint stratégiai partnerét, a HEPA Exportpromóciós Ügynökséget és a hazai résztvevők mellett a nagyszámú nemzetközi regisztráltakat. Bevezetőjében elmondta, hogy a zöldgazdasághoz teljesen új megközelítés és gondolkodásmód, új megoldások, ökológiailag fenntartható vállalkozások, támogató jogszabályi háttér és teljesen működőképes, valóban körforgásos gazdaság szükséges. 

“Óriási lehetőségeink vannak a körforgásos gazdaság megvalósítására itt Közép- és Kelet-Európában, hiszen nemcsak hagyományainkban, s a nagyszülők tudatosságában hordozzuk magunkkal az erőforrásokkal való bölcs sáfárkodás mikéntjét, hanem a hazai ökoinnovációk, startupok, környezetipari szereplők is ezt a folyamatot erősítik. A hazai tudás- és technológiai transzfer megvalósítása nemcsak mint exporttevékenység fontos országunk számára, hiszen a környező országokban elért pozitív változás kihat a mi erőforrásaink és környezeti állapotunk minőségére is.”

Az ügyvezető ismertette, hogy a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagvállalatai közül sokan most is a frontvonalban dolgoznak: laboratóriumokban mérik a szennyvízekben fellelhető vírusmaradványokat, vagy éppen kórházaktól és a lakosságtól szállítják el a veszélyes, fertőző hulladékokat, s ezekben a pillanatokban is markolókkal távolítják el folyóinkból a több ezer tonna kommunális hulladékot. A 245 tagszervezettet számláló szövetség tagjainál több mint 40 000 munkavállaló dolgozik és a szervezetek éves bevétele eléri a 3,2 milliárd eurót. Az ő profizmusukra, elhivatottságukra és innovációs képességükre támaszkodva - s a közelgő új körforgásos gazdaságra sarkalló szabályozással megerősítve - a gazdaság zöld újraindítását szeretnénk megvalósítani.  

2021-ben 6. alkalommal kerül sor az expóra, ahol szakmai konferenciákat, B2B találkozókat, nemzetközi workshopokat szerveznek, környezetbarát termékek bemutatóját tartják, tereplátogatásokat biztosítanak a leginnovatívabb vállalatokhoz, így élőben bemutatva az ipar legújabb technológiáit, eredményeit és újításait. 

A Holland Királyság vendégországként képviselteti magát az expón, holland ökoinnovációk és körforgásos jó gyakorlatok, cégek bemutatásával - erről már René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete számolt be. René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagyköveteRené van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete

Most online esemény alkalmával is több holland innovátor mutatkozott be, többek között a szakmai kerekasztalon résztvevő Bernard Merkx, a Green Wave Plastic ügyvezetője és a Waste Free Oceans Foundation társalapítója, illetve Ramon Knoester, aki a folyótisztító CLEAR RIVERS alapítója. Johan Oost, a Wetskills Foundation ügyvezetője bemutatta a holland alapítású Wetskills Challenge-t is, felvezetve azt, hogy a magyarországi versenynek az ÖKOINDUSTRIA-n lesz a döntője.

A KSZGYSZ az expó szervezése mellett jelenleg a zöld munkaerőpiac fejlesztését célzó projekten, egy nemzetközi élővízvédelmi projekt megvalósításán, a jó gyakorlatokat bemutató rádiós riportsorozaton, egy készülő Zöldgazdaság2021 c. tanulmányon, s számos folyamatban lévő környezetvédelmi/fenntarthatósági tanácsadási munkán dolgozik. #velünkzöldebb 

Antonis Mavropoulos, a nyitónap főelőadója, a D-Waste elnök-vezérigazgatója, kutató, az ISWA (Nemzetközi Szilárdhulladék-gazdálkodási Szövetség) volt elnöke az „Ipar 4.0 és a 21. század innovációiról, a körforgásos gazdaságról és a jövő hulladékairól, IT megoldásokról” beszélt előadásában. 

Kiemelte, hogy jelenleg háromszor annyi hulladék keletkezik a világban, mint amennyinek a hasznosítására alkalmas infrastruktúra rendelkezésre áll és ez csak egyre rosszabb lesz. Kb. 2030-ra éri el csúcspontját a hulladéktermelés (a mai trendek alapján), utána várhatóan csökkeni fog, amennyiben a sikeresen alkalmazzuk a megelőzési praktikákat és gazdasági ösztönzőket. Tehát a fenntarthatóság még egy kicsit várat magára, viszont nap, mint nap egyre sürgetőbb feladatokat ad. A pandémiás helyzet ráirányította a figyelmet hulladékgazdálkodási hiányosságainkra is, illetve arra, hogy valamit csak akkor értékelünk igazán, ha érezzük a hiányát: így van ez az egészséggel és a modern hulladékgazdálkodással is. Angliában például a kritikus infrastruktúra részének nyilvánították a hulladékbegyűjtést és -kezelést. A védőfelszerelések drasztikusan növelték az egyszerhasználatos műanyag hulladék mennyiségét és összetételét, ami újabb kihívások elé állítja a hulladékhasznosítást is. 

A “business as usual” mentalitást sürgősen fel kell váltsa a rendszerszemlélet, s a hulladékgazdálkodás is gyökeres változások előtt áll, főleg a körforgásos gazdaság direktívái, az élővizekben található hulladékmennyiségek, a más kontinensekre utaztatott nem kívánatos hulladékok és a klímaváltozás hatásai miatt. A 4. ipari forradalom hozhat erre megoldást. 

Az eddigi ipari forradalmak drasztikus társadalmi- és politikai változásokat hoztak, s mindegyik erősítette az urbanizációs folyamatokat. Az újabb forradalom rengeteg eszközt tesz elérhetővé számunkra (mesterséges intelligencia, drónok, cenzorok, önvezető autók, intelligens otthonok, kiterjesztett valóság, blockchain, internet of things, stb), s rajtunk áll, hogy ezekkel jobbá, vagy még fenntarthatatlanabbá tesszük bolygónkat. 

Jó példa erre a világítás, aminek a költségeit az évszázadok alatt közel nullára redukáltuk, s közben egymilliárdszorosra növeltük a felhasználását. Tehát amiből megtanulunk olcsóbban többet előállítani, abból általában drasztikusan többet is kezdünk fogyasztani. Az energiafogyasztás is hasonló pályát fut be, melyből az adattárolás és -szolgáltatáshoz szükséges energia 2025-re a fogyasztás ⅕-ért lesz felelős!

A jövő hulladékáramai:

  • elektronikai- és elektromos hulladék: 100 millió tonna hulladék évente 2030-ra,
  • okosóra: 140 millió került legyártásra 2019-ben, 
  • napelemek: 2050-re évi 80 millió tonna hulladékot keletkeztetnek majd, 
  • ruházat és cipő: 100 millió tonna hulladék évente 2030-ra,
  • drónok: 3,5 millió db kerül kereskedelmi forgalomba 2020-ban,
  • 3D nyomtatók: 1 millió asztali 3D nyomtató.

Ezekhez nemcsak új szoftverek és technológiai megoldások kellenek, hanem új szabályozók is. A kormányzatok elmaradnak a forradalom tempója mögött és csak lekövetői a fejleményeknek. 

A jövő nagy kérdése, hogy képesek vagyunk-e időben, MOST reagálni, és az Ipar 4.0-val megelőzni a horizonton már látható katasztrófát, vagy sem. Az elkövetkezendő 15 évben végbe kell mennie a “kettős átalakulásnak”, mely áll egyrészt a hulladék fogalmának (nyersanyag), másrészt a teljes hulladékgazdálkodási iparág átértékeléséről és újraértelmezéséből.

Antonis book cover

Két új eszközünk van a kihívások megoldására: a robotika és a mesterséges intelligencia. A robotika előnyei segíthetnek minket a hulladékgazdálkodás hatékonyabbá tételében, hiszen kiegyensúlyozott teljesítményre képesek, térbeli látásuk és tárgyfelismerő képességük nagyon jó és képesek tanulni, javulni. Alternatíváját jelenthetik a manuális válogatásnak, ami csökkentheti a rossz körülmények között végzett munkákból adódó megbetegedéseket, csökkenthetik a válogatóüzemek költségeit, növelik a válogatóművek flexibitását (piachoz való alkalmazkodás).  A mesterséges intelligencia pedig segíthet minket abban, hogy az egyes veszélyes hulladékokat, vagy értékes alapanyagokat kövessük az életciklus végéig és megelőzzük azok lerakóra kerülését, továbbá alkalmas arra is, hogy jelezze előre a szükséges javítási- karbantartási munkákat az egyes gépek és berendezések esetében, így növelve a termékek élettartamát. Jó példa erre az Apple Daisy nevű robotja, aki óránként 200 okostelefont tud szétszerelni és alapanyagok szerint külön válogatni. HA az Apple képes erre, akkor mindegyik gyártó cég képes erre.  

A nyitó előadást a „Bölcsek Tanácsa” kerekasztal beszélgetés követte a műanyagokról, a körforgásos gazdaságról, az Európai Zöld Megállapodásról Antonis Mavropoulos, Bernard Merkx, Ivanovics Iván valamint a moderátor dr. Wégner Krisztina részvételével.

A résztvevők abban egyetértettek, hogy a hulladékgazdálkodás mindenütt katalizátor lehet az ellátási láncok körforgás felé történő továbblépéséhez, de valójában a folyamatok elején, a tervezésnél, gyártásnál kell erre elsősorban figyelni, mert a hulladékgazdálkodás már egy csővégi megoldás és ott már nem lehet olyan átfogó eredményt elérni. 

A beszélgetés fő témája volt az Európai Zöld Megállapodás és annak várható hatása, eredményessége. Antonis Mavropoulos véleménye szerint a feladatok és célszámok tekintetében az új szabályozás megint elsősorban a hulladékgazdálkodás szereplőit vette célba, pedig az igazi megoldás tápláléklánc elején keresendő. Továbbá azt is kifejtette a kutató, hogy hiányolja a megállapodásból annak  társadalmi hatásainak számbavételét és a foglalkoztatás javításához szükséges lépéseket.  Bernard Merkx elmondta, hogy a megállapodás legnagyobb kihívása az, hogy a tagországok átültetik-e azt a saját rendszerükbe, alkalmazzák-e majd, illetve ha igen, milyen hatékonysággal és ösztönzőkkel teszik azt? Nem láthatók még a megállapodás megvalósításához szükséges infrastruktúra-fejlesztési, modernizációs források sem. Európa hulladékgazdálkodási jogi háttere már a 2000-es elején is mintaértékű és megalapozott volt, csak a nem alkalmazták a tagországok kellő mértékben. A zöld közbeszerzéssel pedig régóta adósok vagyunk magunknak, s közben arra is gondolnunk kell, hogy a világ többi részének biztosítanunk kell a nálunk bevált technológiákat és a létrejött tudást is, hogy egy stabilabb és fenntarthatóbb fejlődési pályát biztosíthassunk nekik. 

Műanyag csomagolóanyagok folyamatábrájaMűanyag csomagolóanyagok folyamatábrája

 

NOVEMBER 5. 

A program második napján a Duna Transznacionális Program keretében - az EU társfinanszírozásával megvalósuló Tid(y)Up! INTERREG DTP projekt „Mentsük meg folyóinkat” élővizeink védelméről szóló konferencia vonultatta fel a helyszínen és a virtuális térben a téma meghatározó hazai és európai szakembereit/képviselőit, akik előadásaikban a folyók szennyezettségének mérési módszereiről, közös tudásmegosztó platform létrehozásáról és a folyami hulladék újrahasznosítási lehetőségeiről beszéltek.

cover hu resized 20200505 124108257

A szokásos kick-off event helyett egy igazi vízmegmentők csúcstalálkozója valósult meg az Európa Hajón és az online térben, amit a köszöntőben a Duna Régió Stratégia és a Duna Transznacionális Program hazai gondviselői is kiemeltek, sőt, jelezték, hogy a projekttel kapcsolatos elvárások is magasak, remélve, hogy méltó követője lesz a JOINTISZA-nak, gazdagítva a létrehozott eszköztárat, javaslatcsomagokat és szemléletformálással elért emberek számát. 

Kovács Péter, Oroszi Viktor és Csomor Gusztáv a hivatalos megnyitó köszöntőjénKovács Péter, Oroszi Viktor és Csomor Gusztáv a hivatalos megnyitó köszöntőjén

Molnár Attila Dávid, a Természetfilm.hu Egyesület elnöke bemutatta a Tid(y)Up! projekt céljait és a 7 országból érkezett 10 projektpartnert, köztük egyetemeket, kutatóhelyeket, állami- és civil szervezeteket. A PET Kupa 7 éves tapasztalatai és kézzel fogható eredményei (120 tonna kitermelt hulladék, upcycling szemlélettel készülő termékek és több ezer szennyezési pont regisztrálása) sokat segíthetnek a világ bármely táján a folyószennyezésekkel küzdő szervezetek számára. A konferencia során több sikeres hazai és nemzetközi innovatív megoldás is bemutatásra került, melyek mind a mérések, mind a hulladékmentesítés területén hozhatnak komoly változásokat. 

Dr. Costas Velis, a Leedsi Egyetem oktatója és az ISWA Marine Litter Task Force vezetője előadásában beszámolt az eddigi erőfeszítésekről és az óceánokat elérő hulladékok mennyiségére fókuszáló kutatási eredményekről. Szintén az analitikai oldalról mutatta be a problémát, s a fő szennyezőforrásokat Joao Sousa, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) projektmenedzsere “The marine plastic footprint” c. előadásában. 

A Tid(y)Up! INTERREG DTP projekt keretében előző nap lezajlott mikroműanyag workshop eredményeit Maja Petrovic, az Újvidéki Egyetem professzor segédje foglalta össze. A workshopon a 7 résztvevő ország számolt be az eddigi mikroműanyag mérések eredményeiről, a projekt célja pedig ezen mérések közös standardra hozása, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek. 

Jó gyakorlatokat, s előző, már sikeresen megvalósult projekteket és azok tapasztalatait Gudrun Obersteiner, a Bölcsészettudományi és Természettudományi Egyetem előadója mutatott be (Experiences about the Plastic Free Danube Project), illetve Emőke Takács, az Amsterdami Egyetem előadója a “LIFE VisPO Project”  kapcsán. 

Ezután következtek az innovatív védekezési, kárelhárítási, hulladékgyűjtési módszerek, melyek közül a holland CLEAR RIVERS-szel jelenleg is folyamatban van egy esetleges budapesti hulladékcsapda elhelyezése. Ramon Knoester alapító, beszámolt új holland projektjeikről és a Borneón megvalósuló gyűjtés és hasznosítás sikeréről. 

A magyar szervezetek is kitettek magukért, a Országos Vízügyi Főigazgatóság részéről Dr. Hegedűs Hajnalka szakértő mutatta be 38 ország képviselői előtt a tavalyi évben beüzemelt tiszai hulladékzár rendszert “Kárelhárítási és -mentesítési helyek és módszerek a Tiszán” c. előadásában. 

Gyalai-Korpos Miklós, a Future Plastik Kft. képviseletében bemutatta futó innovációs projektüket1, amely célja egy komplex rendszer kifejlesztése a folyami hulladék észlelésére és lehalászására. Mint a projekt részeredményei, bemutatásra került a hidrológiai modell, a folyó figyelő kamerarendszer és a élő, valós bemutató keretében a makett hajó működés közben egy folyót szimuláló medencében.  

2018-1.1.2-KFI-2018-00034 azonosító számú, „Természetes és ipari vizek automatizált tisztítására szolgáló rendszer” elnevezésű pályázat

P1200128

A nap egyik csúcselőadója Bernard Merkx volt, a Green Wave Plastic ügyvezetője és a Waste Free Oceans Foundation társalapítója. Bernard bemutatta a legújabb műanyaghasznosítási vívmányokat, a legújabb óceáni hulladékból készülő termékeket, melyek fejlesztésén több mint egy évtizede dolgozik. Többek között tiszai hulladék palackokat is hasznosítottak már, s Ő maga is részt vett családjával 2 éve a Felső-Tiszai PET Kupán. 

Az i-re a pontot, s a problémahalmazra a preventív, szabályozói megoldásokat Joachim Quoden, az EXPRA szakértője szállította, aki előadásában a kiterjesztett gyártói felelősségről, s az abban rejlő lehetőségekről, az új EU-s szabályozás alkalmazásáról és a műanyagok teljes körforgásának megvalósításáról, s loopjának bezárásáról beszélt.  

S ezzel a nap nem ért véget, csütörtökön este tartották ugyanis az ÖKOINDUSTRIA Online Intro keretében a Startup Plastic Surgery döntőjét!

A Startup Plastic Surgery az első olyan startup program Magyarországon, ami a műanyag kérdéskörével foglalkozik. 9 csapat, 9 üzleti coach és 15 szakmai szponzor és 3 pénzügyi támogató vett részt a programban. A program célja, hogy a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra megoldást nyújtó startup ötletek megvalósításának támogatása volt. A 4 hónapos program során üzleti coachingot és iparágspecifikus szakmai mentoring támogatást kaptak a résztvevő csapatok ezáltal piacképessé és gazdaságilag életképessé tudták formálni a kezdetleges fázisú startup ötleteiket. A műanyag teljes életciklusában megjelenő innovációs megoldásokat támogattuk.  

A Startup Plastic Surgery záró versenye az Ökoindusztria keretében valósult meg, Közép-Európa egyik legjelentősebb környezetipari szakkiállításának online kiadásában. A verseny kiemelt zsűri meghivottja Tom Szaky, a Terracycle vezérigazgatója volt. 

IMG 5553

A versenyen 7 díj került kiosztásra:

Fődíj: Hiventures gyorsított befektetés, amelyet 23 startup nyert el.

Különdíj: Rati: 50 óra ingyenes mentorálás

Silent Rock: Befektetésre való felkészítés

PPIS (2db díj egy saját egy közönség) 2 hónap ingyenes további üzleti coaching

A live stream linkje itt tekinthető meg: 

 

NOVEMBER 6. 

Az online eseménysorozat záró napján került sor a „Cégfelszámolás és környezeti terhek – barnamezős rehabilitáció” c. konferenciára.

Az Agrárminisztérium megbízásából a KSZGYSZ Kármentesítés és kárelhárítás munkacsoportja tagjainak bevonásával útmutatót dolgoz ki a felszámolók számára a cégfelszámolás során jelentkező környezeti terhek kezeléséről. 

Az online fórumon egyrészt a készülő útmutató tartalmi vázlatának bemutatására került sor - a felszámolási eljárásban érintett valamennyi szereplő számára legfontosabb problémák felvetésével.

karmenti

A konferenciára több mint 130-an regisztráltak, a közösségi médián keresztül pedig még többen kísérték figyelemmel a konferenciát. Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője megnyitóját követően Markó Csaba szakmai igazgató ismertette az Útmutató célját, hangsúlyozva, hogy gyakorlati szakmai iránymutatás, támogatás mellett a hatályos szabályozás hiányosságaira és azok rendezési lehetőségeire is kitérnek.

A KONFERENCIA TELJES ÖSSZEFOGLALÓJA ITT OLVASHATÓ (PDF)

Dr. Bándi Gyulaa jövő nemzedékek szószólója a környezeti kárfelelősség uniós és hazai szabályozásából kiindulva utalt az Országgyűlés által is tárgyalt beszámolójára és jogalkotási kezdeményezéseire.

Hasznos Gábor, az Agrárminisztérium kármentesítési referense a felszámolás kérdését a kármentesítés oldaláról közelítette meg. Felhívta a figyelmet az EU Bizottság véleményezésre megnyitott, az új EU Talajstratégia kialakításának menetrendjére (https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12634-New-EU-Soil-Strategy-healthy-soil-for-a-healthy-life), valamint a környezetvédelmi törvény várható módosítására, ami alapján az ingatlan-nyilvántartásban a környezeti terhek bejegyzésére is lehetőség lesz.

Dr. Kispál Beáta, a, Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete elnökhelyettese a felszámolók tapasztalatait foglalta össze „Tulajdonosi nyilatkozat, állapotfelmérés és tényfeltárás” c. előadásában. Hangsúlyozta, hogy a környezeti terhek megfelelő bemutatása a cég vezető tisztségviselőjének kötelezettsége az összes illetékes hatóság megkeresésével.

Dr. Hinterberger András, a Trenecon Kft. munkatársa az adás-vétel, a vevő kárfelelőssége kérdéseit járta körül. Gyakori eset, hogy habár az ingatlanon nincs környezeti kár, de a az átszennyeződés miatt a szomszédos ingatlanokon már igen. A bizonyítási és felelősségi kérdések sok problémát okoznak. A felszámoló nem tulajdonos, nem felelős, de az intézkedéseket neki kell megtennie.

A környezetvédelmi hatóság intézkedési lehetőségeiről Dr. Cserkúti Szabolcs, a Pest Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője adott tájékoztatást. Alapvető problémának nevezte, hogy a cégek nem képesek helytállni a saját maguk okozta környezeti károkért.

Dr. Juhász László, nyugalmazott táblabíró a bírósági tapasztalatokról  tartott előadást, majd rövid jogtörténeti áttekintést követően vázolta az eljárás jogszabályi hátterét és menetét, felhívta a figyelmet a Jogakadémia keretében végzett felszámolói oktatás, képzés fontosságára.

Tóth Gergely, a KSZGYSZ Kármentesítés és kárelhárítás Munkacsoportjának vezetője, az ELGOSCAR-2000 Kft. ügyvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy környezeti terhek felszámolása olyan szakmai és műszaki kérdés, amely az ÖKOINDUSTRIA-n is megkerülhetetlen téma. Az útmutató előkészítéseként interjúk, megbeszélések alapján – bíróság, hatóságok, cégek, felszámolók, jogászok körében – zajlottak az egyeztetések – ezek és az itt elhangzottak beépülnek majd az Útmutatóba.

 Tóth Gergely, a KSZGYSZ Kármentesítés és kárelhárítás Munkacsoportjának vezetője, az ELGOSCAR-2000 Kft. ügyvezetője Tóth Gergely, a KSZGYSZ Kármentesítés és kárelhárítás Munkacsoportjának vezetője, az ELGOSCAR-2000 Kft. ügyvezetője

Dr. Kiss István, A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Biotechnológiai divízió vezetője biotechnológiával végzett remediációs eljárások terén végzett kutatásaikról számolt be. A kísérletek a szennyezett területek bioremediációs eljárásokkal történő kezelési lehetőségeit vizsgálják, elsősorban a szerves szennyezők biológiai lebontásával.

Videók megtekintése az ÖKOINDUSTRIA weboldalán

További információk:

ÖKOINDUSTRIA projektvezető

geriP 0076 1

Hankó Gergely ügyvezető
.
Telefon: 06 20-383-6242

ÖKOINDUSTRIA koordinátor

annaPO 0047 1

Istenes Anna
.
Telefon: 06 30-867-8185

Kommunikáció

piroskaP 0127 1

Bedő Károlyné
.
Telefon: 06 30-884-1370