Kategória: Hírek

Megjelent: 2025. március 10

A harmadik, és egyben utolsó CEE2ACT bioeconomy műhelymunka 2025. március 17-én, 9:00–14:00 között kerül megrendezésre az Európa Pontban!

A CEE2ACT projekt célja, hogy támogassa a közép- és kelet-európai országokat a körforgásos bioeconomy stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásában alulról építkező megközelítéssel. E támogatás egyik fontos eleme a közös jövőkép és ütemterv (Roadmap) kialakítása.

Ez a workshop fontos mérföldkő lesz, amely összehozza a Magyar Bioeconomy Fórum tagjait és további kulcsfontosságú szereplőket, hogy közösen alakítsuk ki Magyarország CEE2ACT Nemzeti Bioeconomy Útitervét.

Véleménye és szakértelme elengedhetetlen a magyar bioeconomy irányának meghatározásában. Amennyiben nem tud személyesen részt venni, kérjük, biztosítsa, hogy szervezete képviselve legyen az eseményen egy kolléga vagy munkatárs részvételével.

A regisztrált résztvevők előzetesen megkapják a Bioeconomy Útiterv tervezetét.

Részvételi szándékát az alábbi linken keresztül tudja megerősíteni: LINK. CEE2ACT regisztrációs űrlap – Harmadik workshopunk Magyarországon (a kitöltés csupán néhány percet vesz igénybe).

Regisztráljon legkésőbb március 10-ig.

Kategória: Hírek

Megjelent: 2025. március 06

GREENESGAGE 2025 – A zöld elkötelezettség díja

További információk és oldal elérhetősége:
https://greengage.pphmedia.hu/

A környezettudatos vállalati működés ma már alapkövetelmény, így minden cég számára elengedhetetlen, hogy működését a szűkebb és tágabb társadalmi és természeti környezete figyelembevételével alakítsa. Ebből a megfontolásból folytatja a PPH Media a GREENGAGE versenyét, immáron GreenESGage néven, amely az idei évtől az ESG (Környezetvédelmi, Társadalmi és Vállalatirányítási) szempontokkal is bővül a négy főkategóriában jelentkező vállalati projektek értékelése során.

A verseny célja, hogy felismerje és bemutassa azokat az eredményes vállalatokat, akik Magyarországon fenntarthatóan, kiemelt figyelemmel, "öko-tudatosan" és környezetkímélően gyártanak innovatív termékeket, nyújtanak szolgáltatásokat, vagy támogató fejlesztéseikkel és folyamataikkal hozzájárulnak a piac zöldítéséhez. Az ESG kiterjesztésével a GREENESGAGE verseny nemcsak a környezeti szempontokat emeli ki, hanem a társadalmi felelősségvállalást és a vállalatok áttekinthetőségét is, ezáltal támogatva a fenntartható fejlődést.

A PÁLYÁZÓK KÖRE, NEVEZÉSI FELTÉTELEK

Pályázni a 2021. január 1. és 2024. december 31. között, Magyarországon megvalósult projektekkel lehet. Korábbi Greengage versenyen leadott pályaművekkel abban az esetben lehet nevezni, ha a megvalósult projekt azóta új részeredménnyel bővült. A versenybe nevezhet minden Magyarországon tevékenykedő cég vagy szervezet, mely ellen környezetvédelmi szempontból jogerős ítélet szabálysértési eljárásban nem született az elmúlt 5 évben.

NEVEZÉSI DÍJAK ÉS HATÁRIDŐK 

A nevezési díj tartalmazza: a nevezési anyagok részvételét a versenyen, a professzionális, szakmai zsűri bírálatát, illetve a PPH Média kommunikációs csomagját, melyben a PPH Média platformjain megjelenést biztosítunk.

NEVEZÉSI HATÁRIDŐK: 2025. március 10. /március 17. /

utolsó esély nevezési határidő március 20.

Egy kategóriába érkező pályamű nevezési díja a nevező cég 2024. évi árbevételének mértékétől függően az első nevezési határidőig:

• Kisvállalkozások 0-1 Mrd árbevétel között: 114.000 Forint + ÁFA/nevezés
• Közepes méretű vállalkozások 1-5 Mrd árbevétel között: 150.000 Forint + ÁFA/nevezés
• Nagyvállalatok 5 Mrd feletti árbevétel: 180.000 + ÁFA/nevezés

KATEGÓRIÁK:

Négy főkategória:

A) Új és megújított termékek: Ebben a kategóriában olyan teljes mértékben, vagy részben Magyarországon gyártott termékeket és termékcsomagolásokat várunk, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatóság és a környezetvédelem növekedéséhez. 

1.) étel-ital jellegű termékek
2.) szépség és divat termékek
3.) egészségügy és wellness
4.) elektronikai, technológiai eszközök
5.) autó, gépjármű, egyéb közlekedési termék
6.) ipari, építőipari termék
7.) egyéb tartós fogyasztási cikkek
8.) egyéb

B) Szolgáltatások: Ebben a kategóriában a szolgáltatások környezetvédelmi szempontból megújult, fejlesztett folyamatait várjuk.

1.) államigazgatás
2.) egészségügyi fejlesztések
3.) turizmus
4.) sport, rekreáció
5.) szórakoztató ipar
6.) IT, technológiai szolgáltatások
7.) pénzügyi szolgáltatások
8.) logisztika, raktározás, kiskereskedelem
9.) egyéb

C) Folyamatok: Ebben a kategóriában az ipari, mezőgazdasági és egyéb szektorok gyártási, előállítási technológiák egyes részének környezetvédelmi szempontból megújult, fejlesztett folyamatait várjuk. 

1.) energiatakarékos megoldások
2.) fenntartható logisztika
3.) hulladékgazdálkodási fejlesztés
4.) újrahasznosítás
5.) karbonlábnyom csökkentése
6.) vízfelhasználás csökkentése
7.) egyéb

D) Támogató eszközök: Ebben a kategóriában azokat a vállalati megoldásokat várjuk, melyek a vállalat - vagy a támogatott intézmény napi működésében elősegítik a zöld megoldásokat és gondolkodást.

1.) edukációs projektek
2.) HR eszközök
3.) kommunikációs megoldások
4.) zöld rendezvények
5.) technológiai megoldások
6.) egyéb

Kategória: Hírek

Megjelent: 2025. február 25

2023. július 1-től a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felelős a hazai hulladékgazdálkodási rendszer környezeti és gazdasági szempontból is fenntartható működtetéséért, amelynek része a figyelemfelhívás a házhoz menő és elkülönített szelektív hulladékgyűjtésre. Közös cél, hogy egyre több hulladék kerüljön a szelektív gyűjtőkbe, a hulladékudvarokba és kihelyezett gyűjtőedényekbe és ezáltal egyre kevesebb maradék kerüljön a vegyes, kommunális kukába. A hasznosítható hulladékok helyes szelektálásával Te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megóvjuk természeti kincseinket, és tiszta, környezetbarát országot, felelősségteljes társadalmat építsünk. Ebben segítenek az alábbi tájékoztatók, plakátok, útmutatók.

Az a tapasztalatunk, hogy még mindig sok a „Mit és hova?” kérdés és az információhiány, ezért reméljük ezekkel a letölthető, nyomtatható kiadványokkal sikerül tovább szélesíteni a környezettudatos lakosok körét. 

Tudj meg többet a honlapon! https://mohu.hu/mit-hova-dobjak

Kategória: Hírek

Megjelent: 2025. február 20

A kutatást végző konzorcium tagjai: a hosszú évek óta bá­nyászati és környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó, valamint önálló, akkreditált környezet­analitikai vizsgáló­laboratórium­mal rendelkező MECSEKÉRC Kör­nyezet­védelmi Zrt. mellett Magyarország egyik elismert mező­gazdasági-környezeti felsőoktatási intézménye, a Szent István Egyetem, to­vábbá az ipari és környezetvédelmi biotechnológiai kutatások legjelentősebb hazai központja, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

Gaburi Imre, a MECSEKÉRC Zrt. földtudományi osztályvezető-helyettese, a projekt szakmai vezetője a fejlesztést indokló okokról szólva elmondta, hogy a Föld robbanásszerű népesség­növekedése a nyersanyagok iránti igények radikális növekedésével jár. Mint folytatta, az ércek bányászata során a kőzetek relatív kis fémtartalma miatt rengeteg hulladék keletkezik. Egyetlen tonna réz kinyeréséhez 100 tonna ércet kell kibányászni, és valószínűleg egyetlen jegyespár sem gondolná, hogy két aranygyűrűjük a felelős 5 tonna hulladék keletkezéséért valamely aranybánya környezetében. Kínában a globálishoz mérten is kiugróak a bányászat, illetve a bányászati meddőhányók által okozott környezeti károk, melyek ismert problémát jelentenek Magyarországon és az Európai Unió több államában is.

Veszélyeztetett ivóvízbázisok

„A hátramaradó meddőkőzetek legnagyobb problémája, hogy az alkalmazott dúsítási technológiák közel sem százszázalékos hatásfoka miatt a hulladék toxikus fémtartalma magas marad, és a beszivárgó csapadék által először a talajba, a talajvízbe, akár az ivóvízbázisokba, majd onnan az élő szervezetekbe juthat” – fi­gyelmeztetett az egyik leg­nagyobb problémára Gaburi Imre, rámutatva, hogy a bányászat által sújtott területek újbóli hasznosítása nemcsak környezetvédelmi, hanem jelentős gazdasági kérdés is.

Szulfátredukáló baktérium mikroszondás felvétele

A problémát elsősorban az okozza, hogy a Föld mélyében nagy nyomáson és magas hőmérsékleten keletkezett ércásványok a felszínen instabillá válnak: az oxigén és a víz jelenlétében olyan kémiai mállási folyamatok indulnak be a meddőhányókon, melyek során például a szulfidokból vízben könnyebben oldható szulfátok, részben pedig kénsav keletkezik. „Ennek eredményeképpen a környezet kémhatása erősen savas lesz, ami a nehézfémek – például ólom, higany vagy kadmium – szilárd ásványfázisokból való kioldódását elősegíti, ellenben a talajkolloidok felületén való megkötődést gátolja” – magyarázta az osztályvezető-helyettes, aki szerint a meg­oldás egyrészt a környezet pH-jának növelésében keresendő, ugyanis így csökkenteni lehet a fémek oldhatóságát, másrészt pedig a könnyen oldható, másodlagosan kialakult ásványfázisokat visszaalakíthatják eredeti formájukba. „Ehhez a kutatásunk során az emberiség által évezredek óta használt, természetben előforduló baktériumokat hívtuk segítségül (hasonló baktériumok felelősek a fémek vagy beton biokorróziójáért is)” – számolt be a kutatás részleteiről a projekt szakmai vezetője.

Savtermelő és savsemlegesítő kapacitás mérése titrálással

A kutatók számára a szulfátot (SO₄^2–) és az elemi ként (S⁰) energia előállításához hasznosító anaerob (oxigéntől elzártan végbemenő – a szerk.) anyagcserét folytató baktériumok jelentették a megoldást. Gaburi Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy az anaerob légzés számos változata közül a szulfát­redukció az egyik legszembetűnőbb folyamat a záptojás­szagú kén-hidrogén-képződés miatt. E vegyület, illetve vizes közegben a szulfid-ionok kémiailag különösen reaktívak, ennek következtében rosszul oldódó csapadékokat képeznek fém-ionokkal (pl. réz, cink, arzén, nikkel és vas), emiatt az eredeti oldottion-koncentráció akár 10-20 százalékra is csökkenhet. A redukciós folyamat során a közeg pH-ja is emel­kedni fog, ezzel kettős hatást vált ki. Egyrészt csökkenti a kioldódó fémek mennyiségét, másrészt a már oldatban lévő fémek kicsapódását is elősegíti.

Szulfátredukció tesztelése laboratóriumi körülmények között

„Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a különböző tulajdonságú szennyezett területekre a legmegfelelőbb kezelési eljárást, először meg kellett értenünk a meddő­hányókban lejátszódó folyamatokat” – ismertette a következő lépést a szakmai vezető. Ehhez geokémiai és ásvány­tani teszteket végeztek a potenciálisan toxikus elemek mobilitásának meg­határozá­sára, majd mikro­biológiai vizsgálatokkal beazonosították a területen élő baktériumfajokat. „Ez utóbbinál fontos kérdés, hogy a területen lévő endogén, vagyis helyben élő mikroflóra alkalmas-e az általunk elvégeztetendő »munkára«, vagy szükséges exogén, azaz külső eredetű baktérium bejuttatása” – fűzte hozzá.

Folyamatos monitoringozás

A kutatás során világossá vált az is, hogy a meddőhányók – mint szennyezőforrások – kezelését alapvetően két irányból lehet megközelíteni. „Az első, az úgynevezett immobilizáció, amely a nehézfémek megkötését, helyben maradását igyekszik elérni. Megfelelően magas fémkoncentrációk esetén ennek az ellenkezőjét, tehát a nehézfémek mobilizálását ‒ gazdaságos kinyerését ‒ is meg lehet valósítani ellenőrzött körülmények között. Hogy a mikrobák hatékonyan tudják végezni a dolgukat, tápoldatot kell a meddőbe juttatni, melynek hatására a baktériumok elszaporodnak. A megfe­lelő tápoldatok optimali­zá­lása (létfontosságú biogén elemek: foszfor, nit­rogén; elektron­donor; valamint, ha szükséges, a redox­potenciál be­állításához anyagok) laboratóriumi körülmények között zajlik. Amennyiben megkötni szeretnénk a fémeket, a szulfátredukáló baktériumok számára kedvező tápoldatot használunk, fémkinyerés esetén pedig a kénoxidáló mikrobákat etetjük” – részletezte a kutatási folyamatot Gaburi Imre, aki szerint az elért eredmények alapján az is nyilvánvalóvá vált, hogy a módszert körültekintően kell alkalmazni, ugyanis az eljárás megváltoztatja a meddőhányók ásványos összetételét, aminek következtében meg­mozdul­hat­nak olyan nehézfémek, amelyek addig stabilan kötött fázisban voltak jelen. Ezért fontos az anyag pontos összetételének az ismerete és a folyamatos monitoringozás.

Nehézfém-koncentrációk mérése ICP-MS készülékkel

A mikrobiológiai kutatásokat a Bay Zoltán Kutatóintézet, míg a geokémiai kutatásokat a MECSEKÉRC Zrt. és a Szent István Egyetem szakemberei végezték el. A kutatók reményei szerint az általuk összeállított módszertani útmutató elősegíti a különböző tulajdonságú szennyezett területekre legmegfelelőbb remediációs eljárások kidolgozását.

Kategória: Hírek

Megjelent: 2025. február 17

Újra növekedési pályán az európai bio piac, Magyarország az öko területaránnyal a globális mezőny első negyedébe került

Elérhetőek a legfrissebb statisztikai adatok az ökológiai gazdálkodás globális fejlődéséről. A „The World of Organic Agriculture” című statisztikai évkönyvet 2025. február 11-én a nürnbergi BIOFACH-on, a világ vezető bioélelmiszer vásárán és konferenciáján mutatták be. A globális öko terület közel 99 millió hektárra bővült, míg Európa továbbra is az öko termékek második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után, 46,5 milliárd eurós forgalmával. Magyarország az ökoterületek világrangsorának 25. helyén szerepel 320 251 hektárral. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében zajló, közép-kelet-európai döntéshozókat felvonultató konferencia szekción a térség öko ágazatának növekedéséről és aktuális célkitűzéseiről esett szó.

Az ökológiai mezőgazdaság világviszonylatban: közel a 99 millió hektárhoz

Az ökológiai gazdálkodás, noha visszafogottabb tempóban, de 2023-ban tovább növekedett területi, termelési és kereskedelmi szempontból egyaránt. A globális statisztikai adatok alapján 2023 végére 98,9 millió hektáron folyt ökogazdálkodás, ami a világ mezőgazdasági területeinek 2,1 %-át teszi ki. Az öko területek több mint fele, 53 millió hektár Ausztráliában található, ezt követi India (4,5 millió ha) és Argentína (4 millió ha). 188 országban zajlik ellenőrzött ökológiai gazdálkodás, 22 országban haladja meg az öko területek aránya a 10%-ot a teljes mezőgazdasági területhez képest, ebből 16 európai ország. A legmagasabb öko területaránnyal Liechtenstein (44,6%), Ausztria (27,3%) és Uruguay (25,4%) rendelkezik. A világon 4,3 millió gazda műveli ökológiai ellenőrzési rendszerben a földeket, több mint felük (2,36 millió) Indiában található. A globális biopiac 2023-ban enyhén, de tovább nőtt, elérve a 136,4 milliárd eurós éves forgalmat. 

Európa a világ második legnagyobb ökotermék piaca

Az Európai Unió ökológiai művelésű területei stabilan tovább növekedtek 2023-ban, elérve a 17,7 millió hektárt, ami a teljes mezőgazdasági terület 10,9%-a. Spanyolország átvette a vezető szerepet Franciaországtól a legnagyobb öko területméret tekintetében, 3 millió hektárral. Az EU-ban az öko területek 43%-a (7,7 millió ha) szántóföldi kultúra, 42% (7,4 millió ha) gyep, 13% (2,3 millió ha) ültetvény. 435 000 gazda műveli ökológiai rendszerben a földeket az Unióban, a legtöbb (84 191) Olaszország területén. A bio tanúsított feldolgozók számában szintén Olaszország, az importőrök tekintetében pedig Németország vezet. 

Az Egyesült Államok 59 milliárd eurós piaca után az Európai Unió a második legnagyobb egységes biotermék piac a világon, 46,5 milliárd eurós éves forgalommal. Az öko területek és a biogazdák számával együtt növekszik az európai biotermék fogyasztás és kereskedelem is. 2023-ban az európai piac mutatta a legerősebb növekedést az öko termékek forgalmát tekintve a világon. Az Európai Uniós piac a 2022-es, többtényezős megtorpanás (orosz-ukrán háború, emelkedő energiaárak, növekvő megélhetési költségek és infláció) után 2023-ban 2,9%-kal növekedett, Észtországban és Hollandiában kiemelkedő, kétszámjegyű (+13% és +12,5%) növekedést mutatva. Németország továbbra is a legnagyobb forgalmú piac Európában, évi 16,1 milliárd eurónyi ökotermékkel. A 2023-as fellendülés a fogyasztói bizalom és a biotermékek iránti kereslet megújulását jelzi, mely várhatóan 2024-ben is folytatódik. 

Az elmúlt évtizedben (2014-2023) a bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának értéke és a fejenkénti költés mértéke is megduplázódott. 2023-ban az európai fogyasztók átlagosan 66 eurót költöttek bioélelmiszerre (az EU-s tagállamokban átlagosan 104 eurót). A világon Svájcban a legmagasabb az egy főre jutó bioélelmiszer költés (468 euró), ezt követi Dánia (362 €/fő) és Ausztria (292 €/fő). A korábbi évekhez hasonlóan Dániában a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése (11,8%), melyet szorosan Svájc követ 11,6%-kal.
Egyes bio élelmiszer termékeknek kiemelkedően magas piaci részesedése van, ilyen a bio tojás, amely a svájci és a dán tojáspiac forgalmának is több mint 30%-át teszi ki. A bio zöldségek és gyümölcsök szintén sok országban 10% fölötti arányt képviselnek a teljes zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi forgalomban. A bioélelmiszerek kapcsán több országban megfigyelhető, egyértelmű trend a vendéglátásban és a közétkeztetésben felhasznált mennyiségek növekedése. 

Magyarország a globális mezőny első negyedében

Magyarországon 2023-ban 320 251 hektáron 5983 termelő gazdálkodott minősített ökológiai rendszerben, ezzel a mezőgazdasági területeink 6,4%-a volt ökológiai művelésben. Az országok világrangsorában a 25. legnagyobb öko területtel és a 33. legmagasabb öko részaránnyal rendelkezünk, bekerülve így a globális mezőny első negyedébe. 

Folyamatosan fejlődő közép-kelet-európai régió

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében 2012 óta zajló, immár hagyományos közép-kelet-európai döntéshozókat felvonultató szekcióban magyar, cseh, lengyel, ukrán, albán, és román agrárminisztériumi képviselők mutatták be országuk aktuális ökológiai mezőgazdasági és élelmiszerforgalmi helyzetét. A régió országaiban évről-évre tapasztalható a bővülés az öko élelmiszerek termelésében.

„A régió legtöbb országában növekedett az ökológiai művelésű területek részaránya, a területalapú támogatások mellett kiemelt hangsúlyt kap az ökológiai élelmiszer előállítás és a belföldi piacok fejlesztése. A fogyasztói edukációval párhuzamosan több biztató kezdeményezést is láttunk a biotermékek felhasználási arányának növelésére a közétkeztetésben. A szakpolitikai jó gyakorlatok és eredmények megosztása mellett a szekció célja a nemzetközi közönség figyelmének ráirányítása a régióra, ami az export kereskedelem fellendítését is szolgálja.” – összegezte a szekció tanulságait Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

A közép-kelet-európai szekcióban hazánkat Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte, aki előadásában kiemelte, hogy 2012 és 2022 között +145,4%-kal hazánkban volt a legmagasabb az ökológiai művelésbe vont területek részarányának növekedése az EU-ban.

Kategória: Hírek

Megjelent: 2025. január 15

Tisztelt Tagjaink!

Utolsó, december 18-ai kiküldött hírlevelünk óta jelentős számú jogszabály változás lépett életbe, amiket rendhagyó módón hírként közlünk Önökkel. Ezek a változások a következők:

Magyar Közlöny 2024. évi 130. szám, 2024. december 20. (péntek)

• 2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról
• 2024. évi LXXIII. törvény a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról

Magyar Közlöny 2024. évi 131. szám, 2024. december 20. (péntek)

• 2024. évi LXXX. törvény egyes agrártárgyú törvények módosításáról
• 2024. évi LXXXIII. törvény egyes iparbiztonsági, tűzvédelmi és hulladékgazdálkodási hatósági eljárások egyszerűsítéséről
• 2024. évi LXXXIV. törvény a kritikus szervezetek ellenálló képességéről
• 2024. évi LXXXV. törvény a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról

Magyar Közlöny 2024. évi 132. szám, 2024. december 20. (péntek)

• 416/2024. (XII. 20.) Korm. rendelet a jogi versenyképesség érdekében egyes kormányrendeletek deregulációs célú módosításáról

Magyar Közlöny 2024. évi 133. szám, 2024. december 23. (hétfő)

• 2024. évi LXXXVI. törvény a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény módosításáról
• 2024. évi LXXXVII. törvény a klímagázokról
• 2024. évi LXXXVIII. törvény az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról
• 2024. évi LXXXIX. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról

Magyar Közlöny 2024. évi 134. szám, 2024. december 23. (hétfő)

• 34/2024. (XII. 23.) EM rendelet a hulladékgazdálkodási hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
• 35/2024. (XII. 23.) EM rendelet az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet módosításáról
• 36/2024. (XII. 23.) EM rendelet a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet módosításáról

Magyar Közlöny 2024. évi 135. szám, 2024. december 23. (hétfő)

• 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról
• 420/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamos energia eredetét igazoló származási garanciáról
• 421/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a műemlékvédelmi bírságról
• 424/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
• 427/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
• 429/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszerének kialakításáról, feladatainak részletes meghatározásáról és működésének szakmai felügyeletére vonatkozó szabályozásról
• 430/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia ágazat veszélyhelyzettel összefüggő szabályainak módosításáról
• 439/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról
• 440/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosításáról
• 447/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet az állami tulajdonban lévő ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához kapcsolódó Otthonfelújítási Program műszaki szakértői közreműködői feladatok elvégzésére vonatkozó kijelöléséről szóló 139/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet módosításáról
• 1419/2024. (XII. 23.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről szóló 1352/2022. (VII. 21.) Korm. határozat módosításáról
• 1421/2024. (XII. 23.) Korm. határozat a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságról

Magyar Közlöny 2024. évi 137. szám, 2024. december 30. (hétfő)

• 78/2024. (XII. 30.) AM rendelete a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosításáról
• 61/2024. (XII. 30.) BM rendelet egyes igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
• 63/2024. (XII. 30.) BM rendelet egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
• 37/2024. (XII. 30.) EM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról
• 41/2024. (XII. 30.) EM rendelet a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet módosításáról
• 42/2024. (XII. 30.) EM rendelet a veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet alapján a villamos energia szolgáltató részére járó ellentételezés kiszámításának módszertanáról szóló 12/2022. (VIII. 11.) TIM rendelet módosításáról
• 46/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról
• 27/2024. (XII. 30.) IM rendelet a cégjogi tárgyú, valamint a civil nyilvántartással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról
• 19/2024. (XII. 30.) SZTFH rendelet egyes bányászati tárgyú rendeletek módosításáról
• 18/2024. (XII. 30.) MK rendelete a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szóló 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet módosításáról
• 54/2024. (XII. 30.) NGM rendelet az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet módosításáról

Magyar Közlöny 2024. évi 138. szám, 2024. december 30. (hétfő)

• 456/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet egyes atomenergetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról
• 457/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
• 458/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
• 459/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról
• 465/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról
• 466/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet villamosenergia tárgyú kormányrendeletek módosításáról
• 469/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 32/2023. (II. 9.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről
• 471/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról
• 472/2024. (XII. 30.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról

Magyar Közlöny 2024. évi 139. szám, 2024. december 31. (kedd)

• 58/2024. (XII. 31.) NGM rendelet a műszaki biztonsági hatósági eljárásáért, valamint a hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 61/2016. (XII. 29.) NGM rendelet módosításáról

Hivatalos Értesítő 2025. évi 2. szám, 2025. január 13. (hétfő)

• 1/2025. (I. 13.) EM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről
• 2/2025. (I. 13.) EM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről
• Az energiaügyi miniszter közleménye az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) szerinti nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában a 2021–2030 közötti időszakra meghatározott térítésmentes kibocsátási egységmennyiségekről

Magyar Közlöny 2025. évi 2. szám, 2025. január 13. (hétfő)

• 2/2025. (I. 13.) BM rendelet a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló 44/2021. (XII. 16.) BM rendelet módosításáról
• 1/2025. (I. 13.) EM rendelet a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységeket végzők képesítésére vonatkozó szabályokról

EU szabályozók

A Bizottság (EU) 2024/3229 felhatalmazáson alapuló rendelete (2024. október 18.) az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elektromos és elektronikus hulladékok szállítására vonatkozó, a Bázeli Egyezmény keretében elfogadott módosítások tekintetében történő módosításáról

A Bizottság (EU) 2024/3230 felhatalmazáson alapuló rendelete (2024. október 18.) az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elektromos és elektronikus hulladékok szállítására vonatkozó, a Bázeli Egyezmény keretében elfogadott módosítások tekintetében történő módosításáról